Környezetünk

Hajdúböszörmény története

Hajdúböszörmény térképeHajdúböszörmény több mint 32 ezer lakosával az észak-alföldi régió egyik meghatározó városa. Közigazgatási területét tekintve az ország ötödik legnagyobb települése. A város nevében a böszörmény elnevezés bolgár-török etnikumú népelemet jelent, amely az Árpád-korban fontos kereskedelmi és gazdasági tevékenységet folytatott. Ez azt jelentheti, hogy a település első lakói a böszörmények voltak. A hajdú előtag arra a fegyveres pásztorrétegre utal, akik – Bocskai István fejedelem vezérletével – a magyar történelem egyetlen győztes szabadságharcában „életüket és vérüket áldozva” álltak ki az igaz hitért és szabadságért. A város területe már az őskortól lakott hely volt, de első írásos említése 1248‑ból való, ahol Nagyböszörmény néven szerepelt. A falu a tatárjárás során elpusztult, de a 12-13. században újra benépesült. Hajdúböszörmény 600 éve mezőváros, mivel 1410-ben Zsigmond király mezővárosi rangot adományozott városunknak, s ezzel a kiváltságával már akkor kiemelkedett környezetéből. Ezt követően a Hunyadi család birtoka, majd a 15. századtól a Báthory család tulajdona. A Bocskai‑szabadságharc nyomán a Korponai (ún. Nagyhajdú-adománylevél) kiváltságlevélben 9254 hajdúvitéz kapott kollektív nemesi kiváltságot és földterületet. Ekkor a hajdúknak adott helyek között Böszörmény nem szerepelt, közte volt viszont Kálló. A várba települt császári őrséggel a hajdú vitézeknek éveken át konfliktusuk volt. Ezért Kállóból – Báthory Gábor cserelevelének köszönhetően 1609. szeptember 13‑án – települhettek át Bocskai István kiváltságolt hajdúi Böszörménybe. A városban ez döntő fordulatot eredményezett. Böszörmény lakói a kollektív nemesi szabadság birtokába jutottak, de kiváltságaik fejében katonáskodniuk kellett. A hajdúvárosok a 17. század végén alakították meg a Hajdúkerületet, mely középfokú közigazgatási egységnek számított és élén a főkapitány állt. Következő nagy fordulat az 1848‑1849‑es szabadságharchoz köthető. A földesúr‑jobbágy viszony megszűntetése helyett itt a hajdúkiváltság felszámolása jelentett fordulópontot. A Hajdúkerületet megszűntették, és 1876-ban új közigazgatási egységet hoztak létre Hajdú vármegye néven, székhelyét Böszörményből Debrecenbe helyezték át.

Hajdúböszörményi séta

VárosházaHajdúböszörmény műemlékei sokat elárulnak a város múltjáról. Az egyik legértékesebb emlék maga a város településszerkezete. A kétbeltelkes-ólaskertes város szerkezetének legfőbb jellegzetessége, hogy az elliptikus belső városmag sűrűn beépített, amelyet széles sávban kertségek öveztek. A belső magot a négy égtájba vezető utca négy részre osztja. Ezek kereszteződésében jött létre a mai Bocskai tér. A 19. század végi nagyszabású városrendezés nyomán kialakított főtér a legszebbek közé tartozik az Alföldön. Kevés olyan város található világszerte, amelyik szerkezetében, struktúrájában olyan híven, olyan szép egymásra rétegződöttségben viselné magán sok évszázados fejlődésnek nyomait, mint Hajdúböszörmény. Ismerkedésünket a várossal a Bocskai téren álló Városháza épületével kezdjük, mely késő eklektikus stílusban, Dobay Károly tervei alapján épült 1907‑ben, s a régi megyeházák formai hagyományait követi. A bejáratnál árkádsorral díszített Városháza lépcsőfordulójában márványtáblába vésve az első világháborúban elesett hajdúböszörményiek neve olvasható. Bocskai szoborA Báthory-terem kazettás mennyezetén pedig a hajdúvárosok nevei és címerei láthatók. A Városházával szemközti park közepén magasodik a város egyik református temploma, mely eredetileg gótikus stílusban épült, s erődfallal, sarokbástyával körülvéve a város erődtemploma volt. 1880 és 1882 között romantikus stílusúvá építettek át.

A monumentális templombelső kiképzése méltó külső megjelenéséhez. Impozáns látványt nyújt az épület stílusához igazodó, a közelmúltban felújított orgona, amely a világhírű Angster-cég terméke, s egyben a hazánkban található vidéki orgonák közül az egyik legnagyobb. A templombelsőben a szószék felett található az a városcímer, amely a korábbi templom kazettás mennyezetét díszítette. Az épület mellett két jelentős szobrot is láthatunk. Holló Barnabás alkotása, az 1907-ben felavatott Bocskai-szobor ma már a város jelképe. A kétalakos műalkotás azt a történelmi pillanatot rögzíti, amikor a nagy erdélyi fejedelem átnyújtja híres kiváltságlevelét a hajdúság egészét jelképező hajdúvitéznek. A szobortalapzat mind a négy oldalának felső peremét egy egy, Bocskai koronáját megjelenítő domborműves ábrázolás ékesíti, mely egyedülálló az országban. A másik szobor Kiss István alkotása, a Táncoló hajdúk. A táncoló hajdúkatonákat ábrázoló, hétalakos kompozíció a hét hajdúvárost, Nánást, Szoboszlót, Dorogot, Böszörményt, Vámospércset, Polgárt, Hadházt szimbolizálja. Az előtérben elhelyezkedő abroncsba zárt malomkő a Hajdúkerület egységét jelképezi. A Bocskai téren találjuk még a Bocskai István Gimnázium romantikus stílusú épületét, melynek helyén álló „oskolában” már 1621-ben tanítás folyt, a debreceni Református Kollégium partikulájaként.

Táncoló HajdúkA városképet ma is meghatározó, egyemeletes, széles homlokzatú épület Vecsey Imre debreceni építész tervei alapján épült 1864-ben. Előtte láthatjuk Győrfi Lajos szobrászművész alkotását, a Milleneumi emlékművet. A tér teljes lezárását a református lány- és fiúiskola eklektikus épülete teremtette meg 1910-ben. Ma a Bocskai István Általános Iskola és Városi Sportiskola és a Baltazár Dezső Református Általános Iskola működik az épületben, falán emléktábla hirdeti, hogy az iskola helyén álló református egyházi egykori parókiában Csokonai Vitéz Mihály többször is megfordult. A tér déli oldalán található az egykori Hajdúkerületi székház, mely a megye legrégibb középülete. Ma a Hajdúsági Múzeumnak és a városi bíróságnak ad otthont. Az épület három szakaszban épült 1762 és 1871 között. Belépve az épületbe boltíves, árkádos, rendkívül hangulatos, a valamikori „kocsibejárónál”, a kapualjnál állhatunk meg. Az épület alatt négy cellából álló feudális kori pincebörtön volt található, melyben a népballadákból ismert egyik betyár, Angyal Bandi is raboskodott. Az ilyen típusú börtön az Alföldön igen ritka, Hajdú-Biharban pedig egyedi volt. Az intézmény a Hajdúsági Múzeum nevet 1951-ben vette fel. A kapualjban karcsú oszlopon Báthory Gábor (1589-1613) erdélyi fejedelemnek állított emléket a hálás utókor Fekete Tamás szobrászművész alkotásával. A múzeum állandó kiállítása a Hajdúság története és néprajza címet viseli. Udvarán szoborparkot alakítottak ki, ahol azon személyek kaptak helyet, akik munkásságukkal, tevékenységükkel, életművükkel szorosan kapcsolódtak a hajdúsághoz, Hajdúböszörményhez. Így itt találjuk Káplár Miklós, Csokonai Vitéz Mihály, Györffy István, Veres Péter, Sillye Gábor, Bethlen Gábor, Bocskai István, és Király Jenő szobrát. A múzeum impozáns díszudvara nyaranta zenei és kulturális rendezvények színtere. A főtérről ágazó Petőfi Sándor utcában ejtheti a turistát ámulatba az 1911-ben épült egyemeletes, szecessziós stílusú Petőfi-ház, mely a város közéletének egyik fontos színtere. GimnáziumAz Ady térre kiérve csodálható Varga Éva szobrászművész 1996-ban felavatott kompozíciója, mely az 1848-49-es szabadságharc idején a Sillye Gábor hajdúkerületi kormánybiztos által szervezett Bocskai (17.) huszárezred katonáinak emlékét őrzi. Ismét a Bocskai térről indulunk, de most déli irányba. A Szent István téren égbeszökő oszlopon áll a csodaszarvas, Horváth Tibor alkotása. A millecentenáriumi emlékművet 1996 ban, a honfoglalás 1100. évfordulóján állították fel. Ha a térről nyíló Árpád utcán haladunk tovább, a Losonczy Géza emlékparkba jutunk, ahol az 1956-os forradalom emlékművét tekinthetjük meg. Varga Imre kompozíciója a Góliátot legyőző Dávidot testesíti meg. Az ’56-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján, 2006. október 23-án avatták fel. A Kálvin téri parkban látható Gách István I. világháborús emlékműve, melyet 1927-ben az akkori kormányzó Horthy Miklós avatott. A szoborkompozíció a város közel kétezer hősi halottjának állít emléket. A téren látható Böszörmény másik, monumentális református temploma, amely a 19. század végén, a késő eklektika stílusában épült. A Kálvin téri református templom városképi szempontból is jelentős, falai között aktív hitélet folyik. A templom előtt található Kosina László alkotása, az Őseink című szoborcsoport, melyet 2009-ben a hajdúk Böszörménybe telepítésének 400. évfordulója alkalmából adtak át. Visszatérve a főtérre, déli oldalán továbbhaladva a város művelődésében meghatározó szereppel bíró két épületet találunk.

Görög Katolikus templomAz egyik a Kertész László Városi Könyvtárnak a másik a Sillye Gábor Művelődési Központ és Közösségi Háznak ad otthont. A művelődési központ színháztermében rendszeresen tartanak előadásokat, zenei rendezvényeket, szórakoztató és folklór műsorokat, emeleti galériája kiállítások színtere. Az épület mögött látható Varga Imre szobrászművész 1991-ben alkotott II. világháborús emlékműve. Európa stilizált térképe fölött fájdalommal és gyásszal áthatott arcú nő áll, körülötte réztáblákon a II. világháború hajdúböszörményi áldozatainak névsora. Sétánkat folytatva azonnal szembetűnik a kéttornyú görög katolikus templom. Az 1893-ban felszentelt épület hajója megsüllyedt, csak részben maradt meg, a ma látható, felújított templomot 1988-ban szentelték fel újra. Tovább haladva az Újvárosi úton a római katolikus vallás híveinek templomához érünk, mely az 1860-as években épült, az egykori falusi barokk templomok szerény, eklektikus utánzataként. Művészeti szempontból kiemelhetők Martinelli Antal márványszobrai, köztük az 1900-ban készült Mária szobor. Az utca végén, a 35. sz. főút mellett található a Nyugati temető. Itt látható a helyi örökségvédelem alatt álló hagyományőrző, csónak alakú fejfás rész. Közös jellemzőjük a gazdag díszítés valamennyi míves faragvánnyal és színes, változatos vésetekkel (fűzfa-, virág- és indamotívumok) rendelkezik. A temető történetének néprajzi szempontból érdekes színfoltja, hogy majd 100 évvel ezelőtt festett, virágos koporsóba temették az elhunytakat. Templomaink között meg kell említeni városunk legrégibb műemlékét, a Zeleméren található középkori templommaradványt, a Zeleméri csonkatornyot. Neolitkori mesterséges halmon, késő gótikus stílusban épült, s első említése 1332 ből származik. A templomromhoz és a környező területekhez számos monda fűződik.

 

Képzőművészet hagyományai

Hajdúböszörmény jelentős képzőművészeti hagyományokkal rendelkezik. A század első évtizedeitől éltek festők a városban (Király Jenő, Pálnagy Zsigmond, Kampler Kálmán, Káplár Miklós, Maghy Zoltán). Lakóhelyüket emléktáblák jelzik. A Káplár Miklós emlékházban, a Hortobágy és a Hajdúság festőjeként ismert művész emlékkiállítása tekinthető meg, ahol 30 festménye - melyek az eltűnő pásztoréletet, és a Hortobágy világát mutatják be - mellett számtalan dokumentum őrzi a kiemelkedő tehetségű festőművész emlékét. Művészeti Megálló, új képzőművészeti galéria nyílt Hajdúböszörményben, melyben a helyi alkotók mutatják be műveiket a nagyközönségnek. Hajdúböszörményi TájházakAz alkotások a helyszínen illetve árverések alkalmával megvásárolhatóak. A város festő-hagyományára épült és szerveződött a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep, mely az ország legrégebben működő festőművésztelepe, 1964 óta fogad művészeket. Az alkotók által a városnak adományozott képekből mára értékes gyűjtemény jött létre.

Hajdúböszörményi Tájházak

A népi építészet emlékét őrzi a hat alföldi lakóházból álló épületegyüttes. A házak a 18. század vége és a 19. század közepe között épültek és napjainkban is hűen reprezentálják a korabeli életmódot és a népi építészet szerves összetartozását. A Tájházak egész évben látogathatóak, valamint számos hagyományőrző rendezvény helyszínéül szolgálnak.

Nagyapáink öröksége

A kézművesség Hajdúböszörményben nagy hagyományokkal bír. A ma már művészekként számon tartott népi iparművészek legtöbbje „beleszületett” a szakmájába, ami azt jelenti, hogy apja, nagyapja, dédapja, és kitudja hány generáció adta tovább a tudást az utódainak és fejlesztette mindig tovább a technikákat, motívumokat. Vendégeinknek lehetőségük nyílik megismerkedni Hajdúböszörmény kézműveseivel. Fegyverkovács: Szabó István Szalmafonás: Veres Attiláné Szőnyegszövés: Fekete Imréné Fazekasság: Tóth Imréné Szűrrátét készítés: Zsupos Gáborné

Városunk értékes természeti területei

Böszörményben és környékén több természetvédelmi terület, helyi jelentőségű védett terület található. Ilyen többek között a Vidi-ér felső szakasza mentén található Nyárfás-lapos, Gyertyános tölgyes, a két, együttesen 36 hektár területű Gyöngyvirágos tölgyes, melyek utolsó hírmondói a területre egykor oly jellemző homoki gyöngyvirágos tölgyeseknek. A pródi gyepek és Bagota-puszta élővilága a Hortobággyal közel azonos. Említésre méltó a több értékes, a környéken máshol fel nem lelhető növényfaj élőhelye, a Disznósháti-gyep, s Partosrét–Nagynyerges, ami számos védett és fokozottan védett vízimadarunk fészkelő és táplálkozó területe, mindkettő védetté nyilvánítása folyamatban van. A Keleti-főcsatornán túl találhatók azok a szikes tavak, vízállások, melyek a törvény értelmében védelmet élveznek. Városunk határában egy 1971-es felmérés szerint 21 kunhalom található. A belvárosban is találkozhatunk a természet hírnökeivel. Ilyenek az oltalom alatt álló fasorok. A 70-es, 80-as években nyilvánították védetté a Dorogi úti hársfasort, továbbá a korábban említett II. Rákóczi Ferenc utcai és az Újvárosi utcai platánsort, melyek egykor az alföldi városok jellegzetes fasorai voltak.

Aktív pihenés

Madárfigyelő túráink

Ismerje meg a Hortobágy csodálatos madárvilágát és természeti értékeit! Felkészült túravezetők és tolmácsok segítik Önt, hogy Magyarország első nemzeti parkjában (mára a Világörökség része) az adott időszak lehetséges legtöbb látnivalóját ismerhesse meg, és mind több élménnyel gazdagodjék.

Erdei túra

A gyalogtúrát egy kis vonatozással kezdjük. Hajdúböszörményből Zelemérre utazva, megtekinthetünk egy középkori eredetű műemléket, a Csonkatornyot, mely neolitkori mesterséges halmon áll. Folytatva utunkat az erdőben, a sárga jelzésen haladva a Gyöngyvirágos Természetvédelmi Területet is érintjük, mely különösen szép látványt nyújt. A 10 km-es túra 4-6 óra alatt teljesíthető és túravezető segítsége is kérhető.

Lovaglás

A világon egyre terjed a lovas turizmus. Hajdúböszörményben a hobbilovaglás mellett a lovassportok művelésére is van lehetőség. Az Aranykapu Lovardában egész évben ideális körülmények között lehet edzeni, a város környéki erdők pedig kiváló terepet biztosítanak a túralovagláshoz.

Vadászat

Kelet-Magyarországon a hajdúböszörményi határban mintegy 37 ezer hektáron folyik a vadgazdálkodás. A legjellemzőbb állatok az apróvadak. Már márciustól lehet vadászni szalonkára, augusztustól vadkacsára ősztől pedig nyúlra, fácánra, fogolyra, vadlibára. A nagyvadak közül az őz található meg leginkább Böszörmény határában, sűrűn előfordul a vaddisznó, és ősszel még szarvasbika is akad.

Horgászat

Böszörményben a Kajánsziki Horgásztó a legismertebb horgászhely. A terület kezelője a Bocskai Sporthorgász Egyesület. A jogszabályoknak megfelelően a horgászathoz állami horgászjegyre vagy a halőrnél váltható napijegyre van szükség. A Kajánsziki Horgásztó halállománya főként pontyból, amurból, süllőből és busából áll.

Töltődjön fel a Bocskai Gyógyvíz varázslatos erejétől

Hajdúböszörmény idegenforgalmának meghatározó értéke a Bocskai Gyógyvíz. A termálvíz gyógyvízzé minősítése lehetővé tette, hogy a város zöldövezetében egy komplex gyógy- és üdülőközpont jöhessen létre. Bocskai GyógyvízA gyógyvíz jodidos, bromidos, fluoridos, nátriumkloridos összetétele kiválóan alkalmas reumatikus, ízületi bántalmak, nőgyógyászati panaszok és pajzsmirigy-problémák kezelésére. A Bocskai Strand- és Gyógyfürdő különböző élményelemekkel- nyakzuhany, derékmasszázs, pezsgőfürdő – ellátott termálmedencéi mellett a feszített víztükrű sportmedence a fiataloknak az úszás szabad világát, a gyermekmedencék a legkisebbek önfeledt kikapcsolódását kínálják. A gyógyfürdő fedett termálfürdője 2007 januárjától áll a fürdőző vendégek rendelkezésére, s mintegy 1000 m2 –en várja a pihenni s gyógyulni vágyókat. Szauna és gőzkamra is szolgálja a testi és lelki megújulást, a természetes felfrissülést kívánókat. A fedett termálfürdőhöz kültéri gyógymedence is tartozik. Bővebb információ: Hajdúböszörmény város honlapja.


v1.0-alpha59